Szeptember utolsó hetében a Teremtés Hetét ünnepeljük iskolánk alsó tagozatán.
De mit is jelent ez az elnevezés?
A Teremtés Hete arra hív bennünket, hogy megálljunk egy pillanatra, rácsodálkozzunk Isten teremtett világának szépségére és gazdagságára, és újra felfedezzük a ránk bízott világ iránti felelősségünket. Keresztyénként hisszük, hogy a világ nem véletlenül van körülöttünk: Isten teremtette, és minden, ami él, az Ő ajándéka. A Teremtés Hete ezért egyszerre szól hálaadásról, felfedezésről és arról a felelősségről, hogy hogyan bánunk azzal a világgal, amelyet Istentől kaptunk.
Az idei Teremtés Hete középpontjában a víz áll. Talán nem is lehetne aktuálisabb a téma, hiszen az elmúlt időszakban mindannyian megtapasztalhattuk, mit jelent a hosszú szárazság, a kevés csapadék, a kiszáradó föld és az éltető víz hiánya.
Mi vár a gyerekekre?
A Teremtés Hetén a gyerekek nem csupán hallanak a teremtett világról, hanem felfedezik, megfigyelik, kipróbálják, eljátsszák és megalkotják azt. A reggeli áhítatok során végigjárjuk a teremtés napjait: szó lesz a világosságról, a vízről és az égboltról, a növényekről, a Napról, a Holdról és a csillagokról, az állatokról és az emberről, végül pedig a megpihenésről is.
A hét folyamán többek között:
vízcsepp-kísérletet végzünk,
eljátsszuk Ezékiel egyre mélyülő folyóját,
megfigyeljük, ahogy egy papírvirág kinyílik a vízen,
a Nap, a Hold és a csillagok nyomába eredünk egy közös küldetésben,
állatokkal kapcsolatos játékokban veszünk részt,
minden osztály elkészít egy közös kreatív alkotást is
A leglátványosabb pedig az lesz, hogy naponta más színbe öltözünk a teremtés napjainak megfelelően. Természetesen nem kell tetőtől talpig az adott színbe öltözni: egy póló, felső vagy akár egy kisebb kiegészítő is elég. Így az iskola napról napra egyre színesebbé válik, és reménységünk szerint a hét végére a gyerekek számára is egyre világosabb lesz, milyen gazdag és különleges az a világ, amelyben élünk.
A Teremtés Hete ezért számunkra nem egyszerűen egy tematikus hét. Hálaadás Isten ajándékaiért, közös felfedezés, játék és tanulás – és egy kis megállás is, hogy észrevegyük azt, amit a hétköznapok rohanásában talán nem mindig veszünk észre. Szeretnénk, ha a gyerekek úgy élményekkel térnének haza ezekről a napokról, és eközben rácsodálkoztak arra, hogy milyen jó Isten teremtett világában élni.
