Intézményünk Diákotthonának lakói és dolgozói október 6-án este megemlékezést tartottak a nemzeti gyásznap alkalmából
A megemlékezést megtisztelte jelenlétével Sipos Tamás Norbert főigazgató úr és Kicska László Miklós intézményi lekész úr is.
Bíró Péter kollégiumi intézményegység vezető köszöntötte a jelenlévőket és emlékeztetett a 176 évvel ezelőtti tragikus őszre, amikor vérbe fojtották a magyar szabadságküzdelmet, kivégezték Aradon a hősöket. Vesztett csaták, levert szabadságharcok erkölcsi hősei állnak szemben megalkuvókkal és árulókkal.
Kicska László Miklós intézményi lekész úr a nemzeti gyásznap emléke kapcsán Fekete Károly püspök úr gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel. A szabadság jelszavát az újkori forradalmak óta halljuk, és miközben különleges fogalom a számunkra, sok – sok életáldozat, leverettetés és visszaélés tárgya is. Pedig az erre való vágyakozás nemcsak száz vagy kétszáz éves, hanem egyidős a teremtéssel. Isten az emberrel együtt a szabadságot is megteremtette, mert az embert is így hozta létre, hogy önként, szívből engedelmeskedjen neki.
Ezek után a diákotthon lakói készültek megemlékező műsorral.
Csomos Csaba Álmos 12/ACD tanuló beszélt 1849. október 6. eseményeiről, mint elmondta az aradi vértanúk példaadása elsősorban a hazaszeretet, az összefogás és az igaz ügybe vetett hit fontosságára mutat rá. Arad gyertyái napjainkig világítanak, a hősök élete és halála ma is példaértékű. Október hatodika emléke nem lesújt, megfélemlít, hanem bátorít, ösztönöz: kiváló emberek áldozták életüket a magyar nemzetért és egész Európa szabadságáért, igyekezzünk méltók, lenni hozzájuk!
Tóth Gergő 11/ACD tanuló rövid ige hirdetése során János evangéliuma 8. fejezete, 30-36 versei alapján hirdette az Igét arról, hogy ne feledjük, és lássuk meg a legnagyobb Szabadítót: Jézus Krisztust, mert az Ő szabadsága valódi életet ad. Sokszor azt hisszük, hogy a szabadság azt jelenti, azt tehetem amit akarok, pedig a legnagyobb szabadság az amikor már nem kell a bűn, a félelem vagy a megfelelés rabjának lennünk, mert tudjuk és hisszük, hogy Urunk Jézus Krisztus szeret és megváltott bennünket. Mert a szabadság Lelke hív minket, akik sokszor gyengék és kiszolgáltatottak vagyunk, hogy Isten gyermekeivé lehessünk, hogy a hallgatás helyett merjünk Hozzá kiálltani és ismerjük fel igazi kincsünk az, hogy Isten országának örökösei vagyunk.
Tóth Lőrinc 11/B osztályos tanuló Aranyosi Ervin: Az aradi vértanúk emlékére című versét olvasta fel.
Mahovics Tamás nevelőtanár az 1848/49-es szabadságharcról szóló erdélyi, az Este, későn megperdítik a dobot című népdalt adta elő, majd azt követően tanár úr vezetésével a Szózat is elhangzott.
A megemlékezés közös mécsesgyújtással zárult.
