Október 1- jén a tavalyi tanévhez hasonlóan református gimnáziumunk 12. évfolyamos tanulói koszorút helyeztek el a Rózsa temetőben nyugvó iskolánk egykori igazgatói dr. vitéz Durkó Antal gimnáziumunk tanára és Karacs Teréz sírjára.
A síroknál Bíró György presbiter tartott rövid életrajzi ismertetőt. A diákok megtudhatták az elhunyt nagy reformátumú pedagógusok milyen üzenet értékű tulajdonságokkal rendelkeztek. Miért lehetnek ma is példaképek?
Az idősek világnapján kegyeleti megemlékező tanulmányi séta a temetőkertben , az október 6-i, nemzeti gyásznaphoz közeledve jelképes értékű volt, szimbolikus jelentőségű, s reméljük minden tanuló vitt magával útravalót a mindennapi életbe.
1.Körber Tivadar (1870-1931)
Matematika – fizika szakos tanár, 1894- ben került Békésre. Nem sokkal később 1897- ben Kellner Mór fényképész Párizsból a Lumiére cégtől gépet hozatott, több mozielőadást rendezett Békésen. Ezt a gépet Körber Tivadar, a gimnázium akkori fiatal fizikatanára állította össze, és az előadások a Bérház nagytermében voltak (Galéria). Tehát Budapest után Békésen elsők közt volt mozifilmvetítés.
1905- ben választották meg iskolánk igazgatójának. Vezetése alatt gimnáziumunk a Tiszántúli Egyházkerület legjobb hírű intézményei közé tartozott. Tudós tanár volt. Szakcikket is írt, az evoluták és evolvensek témakörben. Az Országos Református Tanáregyesület matematika szakosztályának elnöke. Veleszületett finom modora predestinálta az igazgatói állásra. Igazgatóként nem akart más lenni, mint első az egyenlők között. (Primus inter pares) Az ő igazgatása alatt a diákok eljutottak a Magas – Tátrába, az Al – Duna vidékére, a Vaskapuhoz is. Bölcs és türelmes tanár volt. Még a vele szemtelenkedő diáknak is higgadtan felelt.
Tanár és ember volt egyszerre, tanár voltánál csak embersége volt nagyobb. Az I.világháború idején, a nagyobb gimnazistákat is vitték a frontra. Az igazgató úr a tornateremben búcsúztatta őket. Az Istenbe vetett bizalomra hívta fel a figyelmet. Ez páncélként fogja őrizni, védeni őket.
Amikor 1931 -ben meghalt ezt írta róla a gimnáziumi Értesítő: „ A nemes szív megszűnt dobogni. „
Halálakor hatalmas menet kísérte utolsó útjára a megbecsült férfit, aki sokat tett Békésért és gimnáziumunk fejlesztéséért.
- Berentés Lajos (1881-1941)
Körber Tivadar halála után Berentés Lajos vette át gimnáziumunk igazgatását. Jó szónok és színes egyéniség volt. A gimnáziumi tanulókkal igen sikeres műkedvelő előadásokat rendezett, amelyekben nem egyszer szerepeket is alakított. A Berentés kabarénak széles körben híre és rangja volt. Ének- és zenekart is vezetett. Ha elkiáltotta magát a szünetben az emeleti folyosón, a földszinten a légy zümmögését is meg lehetett hallani.
Amikor meghalt a gimnáziumban ravatalozták fel. Egy vásott diák a koporsó alá bújt, s utánozta a hivatalsegéd hangját. „ Mihály igazítsa meg fejem alatt a párnát!” A pedellus ijedten felkiáltott: Megszólalt az igazgató úr!
3.Hajnal Ábel Református lelkész, esperes tanár
Református iskolánk fontos feladatot teljesített. Azoknak, akik tudományos pályára készültek, megadta az alapot a továbbtanulásra. Az ő idejében épült fel 1844- 45- ben a Református Kollégium ( a mostani Zeneiskola). Miért hívták kollégiumnak? Mert a debreceni Ref. Kollégium partikulája volt.
Milyen iskolát akart Hajnal Ábel? „ Olyan iskolatípus lebegett a szeme előtt, amely a gimnaziális tárgyakat és a gyakorlati ismereteket egyesíti magában. Eza reál iskola, a reál gimnázium. Az ő emberségéről és bátorságáról a következőket olvashatjuk dr. vitéz Durkó Antal Békés nagyközség története c. könyvében , a 114. oldalon.
A Délvidék védelmében az 1848 -as szabadságharc alatt Békésről nemzetőrök is részt vettek. Új - Arad mellett, Angyalkútnál ütköztek meg az ellenséggel. A harcban újvárosi Mucsi István nehéz sebet kapott, és lerogyott az utca közepén. A golyózáporban a súlyos sebesültnek senki nem mert segítségére menni. Ezt látva a békésiek derék lelkésze: Hajnal Ábelmegindult, hogy kimentse szerencsétlen hívét a veszedelemből. Szégyenkezve állta útját rosszerdei Mucsi István, visszatartotta szeretett lelkészét, s a legnagyobb ágyúzás alatt bajtársának segélyére sietett. Alig ért a szerencsétlenhez, egy ágyúgolyó lábát elszakította s a két Mucsi egymás mellé rogyva, vívódott a halállal. Mikor rosszerdei Mucsi István közel volt a halálhoz, így kiáltott fel: Jaj vége van Magyarországnak!
Milyen lélekemelő és magasztos dolog, hogy a szegény, egyszerű földműves hazája sorsa fölötti végsóhajjal leheli ki lelkét.
Hajnal Ábel többször vendégül látta Arany János költőt… Erre egy emléktábla is felhívja a figyelmet a lelkészi hivatal falán.
- Karacs Teréz
A sírkövén, ezt olvashatjuk: „Fennkölt lelkű honleány, a magyar nőnevelés apostola.
Miskolcon és Kolozsváron leánynevelő intézetet vezetett.
Az eléleti tárgyak mellett a növendékek több órát foglalkoznak gyakorlati munkával. Fehérnemű és felsőruha szabását, varrását tanulják, amit családanyaként, vagy kenyérkereső szakemberként is hasznosítanak.
Pedagógiai elvei: 1. Küzdött a szemléltető oktatás kiépítéséért. 2. Fellépett a bemagoló modor ellen. 3. A testi fenyítés ellen. 4. Fontosnak tartotta a tanulók lélektani tanulmányozását és a tanítók személyes ügy szeretetét.
„ Ha tanítóvá lettél türelembe öltözködjél.”
Magát írogató nőnek mondta. Utolsó éveit Békésen töltötte az egyik rokonánál, majd Kecskeméti Ferenc lelkész magához vette szívességből. Jellemző személyiségére: Amikor bal fele lebénult nem panaszkodott, nem zsörtölődött, hanem hálát adott Istennek, hogy még jobb kézzel tud írni. Ez is követendő példa a mai kor emberének.
Itt Békésen Ő népszerűsítette a fehér hímzést, körében az egyház részére hímeztek terítőket. Minden nap ott ült a lelkész felesége mellett a templomban. Amikor már nem tudott menni, karosszékben vitték át a templomba ( úgy mint a nagy beteg Kálvint Svájcban).
Azt írta élete végén: Békés városában békésen fogok távozni, békésen, ahogy folyt egész hosszú életem.
Öreg korában mikor verset ír fiatal rokonának, azt írja magáról: Én még most 81. évemben is bohó idealista vagyok. Tehát öreg korában is derűs, humoros tudott maradni.
Összeségében a mai kor emberének is emberi példakép lehet a nemes gondolkodású, emelkedett lelkületű, a magyar művelődést szívügyének tekintő hazafias, nemzeti érzésű kiváló pedagógus. Önzetlen volt. Mert mikor Miskolcon megnyílt az első leányiskola, saját vagyonával is hozzájárult (kelengyéjével). Nem fogadta el, hogy a francia király unokáját tanítsa, se a gazdag nemes lányokat nevelje. „ én ki a nép köréből való voltam, inkább a magam fajának akartam szolgálni”
- dr vitéz Durkó Antal
Gimnáziumi tanár, a békési múzeum alapítója. Ő is a nagy lokálpatrióták közé tartozik. 1935 – ben doktorált, magyar – német szakon végzett, de a békési gimnázium történetével doktorált. Az ő javaslatára vette fel gimnáziumunk Szegedi Kis István tudós teológus, prédikátor, költő nevét.
Az első világháborúban hadifogságba esett, a 2. honvéd gyalogezred zászlaját úgy mentette meg, a zászlót ócska mellénye bélésébe varrta be, amely mellény a zászló megmentett darabjával a Hadtörténeti Múzeumba került. A háborúban megsebesült. A golyót kiköpte , ami a szájába ment. Fáradt golyó volt.
Gyorsírást is tanított. Azt írta egy helyen: „ Tanítványaimat igyekszem nemcsak az előírt tananyaggal megismertetni, hanem Isten akaratában megnyugvó, Isten véghetetlen viseltető magyar ifjakká nevelni, kiknek szívében a hazaszeretet és a kötelességtudás éljen.”
- Palatinus Pál
Végül Palatinus Pál főigazgató sírjára is került koszorú. Itt a sírkőn levő feliratot olvasta fel Bíró György presbiter, ami Nagy László költő idézetet tartalmazott üzenet értékű gondolatot. „Példa vagy.” A pedagógus mintaadó szerepére utal.
A Rózsa temetőben elhangzott megemlékezésen felhasznált művek, források:
- dr Vitéz Durkó Antal: Békés nagyközség története
- Békési Életrajzi Kislexikon a reformáció korától a XX. század végéig
- dr. vitéz Durkó Antal Levelek egy kis vidéki városból
- Békési Téka 8. Csukás Irén: Karacs Teréz Békésen
- Pedagógiai Lexikon 1977.
- Pedagógiai Lexikon 1997.
- Gimnáziumunk Értesítője 1931.
