Biztosan sokat hallottatok már a Határtalanul programról, de ez nem egy átlagos iskolai kirándulás, hanem egy igazi időutazás és kaland.
A program lényege, hogy mi, magyarországi diákok átlépjük a határt, és saját szemünkkel láthatjuk a szomszédos országok magyarlakta vidékeit, várait és csodás tájait. Ez a néhány nap nemcsak a tanulásról szól, hanem arról is, hogy a határokon átívelve személyesen is megtapasztaljuk az összetartozás örömét, miközben felejthetetlen közös élményeket szerzünk.
A Határtalanul program 2011-ben indult, és a hivatalos adatok szerint eddig mintegy 535 ezer magyarországi diák vett részt benne, akik az állam támogatásával látogathattak el a szomszédos országok magyarlakta területeire.
A Határtalanul kirándulásunk legelső napján, a határ átlépése után rögtön Arad városába érkeztünk. Itt tiszteletünket fejeztük ki az aradi vértanúk emlékművénél, elhelyeztük a megemlékezés koszorúját, és felidéztük az 1849-es hősök bátorságát. Ez a felemelő pillanat megadta az egész utazásunk alaphangját.
Utazásunk következő rendkívüli állomása Marosillye volt, ahol megtekintettük Erdély egyik legnagyobb uralkodója, Bethlen Gábor fejedelem szülőházát. Az egykori várkastélyból mára megmaradt, patinás Veres-bástya falai között egy igazán különleges és interaktív múzeumi élményben volt részünk. A helyszínen nem egy átlagos, száraz tárlatvezetést kaptunk, hanem egy aktív, rendhagyó történelemórát, amely teljesen magával ragadott minket.
A program során korabeli reneszánsz ruhákat próbálhattunk fel, így egy pillanatra mi magunk is a fejedelem udvartartásának tagjaivá válhattunk. A látogatást egy izgalmas, játékos történelmi kvíz zárta, amely során próbára tehettük a frissen szerzett tudásunkat Erdély aranykoráról. Ez a látványos és tevékeny program közelebb hozta hozzánk a múltat, és felejthetetlen élménnyé tette a nemzeti örökségünk megismerését.
A kirándulásunk következő felejthetetlen állomása a Maros völgyében fekvő Déva városa volt. Természetesen a legfőbb célunk a 378 méter magas vulkáni hegy tetején büszkén magasodó, középkori dévai vár romjainak megtekintése volt. Bár a várba vezető felvonó éppen karbantartás alatt állt, mi nem ijedtünk meg a kihívástól, és az erdőn keresztül, a kanyargós és meredek gyalogúton vágtunk neki a csúcsnak. A kaptató minden fáradtságát azonnal elfeledtette velünk a falakról elénk táruló, lenyűgöző panoráma.
Odafent felidéztük Kőmíves Kelemenné népballadáját is, akinek a legenda szerint a vérével keverték ki a vár falainak malterját, hogy azok végre megálljanak. Ez a történelmi és irodalmi séta méltó koronája volt az erdélyi utazásunknak.
Gyulafehérváron a Szent Mihály-székesegyházat kerestük fel, amely Erdély legrégebbi és egyben a legmagasabb tornyú temploma. Odabent megtekintettük a monumentális, díszes belső teret, valamint több kiemelkedő történelmi személyiség, köztük Hunyadi János kormányzó síremlékét is. Elutaztunk Fehéregyházára is, ahol megemlékeztünk Petőfi Sándorról. Megnéztük a költő emlékművét, és felelevenítettük az életútját. Petőfi a magyar történelem és irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, akinek hazaszeretete és olyan híres versei, mint a Nemzeti dal, a mai napig példaként szolgálnak számunkra. Az emlékműnél tartott megemlékezés segített közelebb hozni hozzánk a szabadságharc hősének bátorságát. Ezen a kiránduláson rengeteg felejthetetlen élményt szereztünk, és sok új ismerettel gazdagodtunk a magyar történelemről és kultúráról.
A Határtalanul kirándulás egyik legérdekesebb programja a kőrispataki Szalmakalap Múzeum meglátogatása volt. A múzeumban sok különleges szalmakalapot láttunk, és megtudhattuk, hogyan készítették őket régen kézzel, sőt azt is, hogy a különböző kalapformák a viselőjük társadalmi helyzetét is jelezték. A legjobban a kiállítás büszkesége, Európa legnagyobb, 2 méter átmérőjű szalmakalapja tetszett, amit akár fel is lehetett próbálni. Az udvaron egy egyedülálló, pataki kövekből álló kőgyűjteményt is láttunk, a program végén pedig lehetőségünk volt lángost enni, és szalmából készült egyedi ajándéktárgyakat vásárolni.
A kirándulás másik különleges helyszíne az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély volt. A kastély egy rendkívül szép és elegáns barokk épület, amely kívülről és belülről is lenyűgözött minket. Megnéztük a régi bútorokat, festményeket és díszes szobákat, amelyek hűen bemutatták a nemesi családok egykori mindennapjait. A kastély története azért is rendkívüli, mert itt született és nevelkedett Rhédey Klaudia grófnő, aki a brit királyi család – köztük II. Erzsébet királynő és a jelenlegi uralkodó, III. Károly király – közvetlen ősanyja lett. A tárlatvezetés során sok érdekességet hallottunk a grófnő tragikus, korai haláláról és a kastély múltjáról. Mindannyian élveztük ezt a különleges hangulatú látogatást, amely egyszerre volt szórakoztató és tanulságos.
A Határtalanul kirándulás egy nagyon jó közösségépítő program. Jártunk a Békás-szorosnál, ahol egy hatalmas túrán vettünk részt, ezután pedig ellátogattunk a Gyilkos-tóhoz. Csodálatos látványt nyújtott, különösen azért, mert amikor megérkeztünk, a tó éppen be volt fagyva, ami számomra még varázslatosabbá tette a tájat. Másnap a tanáraink két csoportra osztottak minket: az egyik csapat kürtőskalácsot sütött, a másik pedig egy méhészeti és méztermelési előadáson vett részt. Sokféle mézet megkóstolhattunk, és akinek ízlettek a termékek, vásárolhatott is belőlük. A kürtőskalácssütés is nagyon izgalmas volt, itt mindenki egyenként készíthetett magának egy általa választott ízesítésű édességet. Úgy gondolom, a Határtalanul program egy igazán nagyszerű lehetőség a diákok számára.
A Határtalanul program keretében egy igazán különleges és emlékezetes helyszínre, a híres Csíksomlyóra is ellátogattunk. Az igazi kaland akkor kezdődött, amikor elindultunk felfelé a meredek hegyoldalon, hogy elérjük a csíksomlyói búcsú jól ismert helyszínét, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyerget. Ahogy kapaszkodtunk felfelé, a táj szépsége azonnal elfeledtette velünk a gyaloglás nehézségeit. Hamarosan megpillantottuk a szabad ég alatt magasodó, Makovecz Imre által tervezett Hármashalom-oltárt. Könnyű volt elképzelni, hogyan telik meg ez a hatalmas, lankás terület pünkösdkor több százezer éneklő és imádkozó zarándokkal, ugyanis a csíksomlyói búcsú az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseménye. Az oltárnál készítettünk néhány közös csoportképet is, majd lélekben feltöltődve, szép emlékekkel távoztunk erről a csodálatos helyszínről.
Az utolsó napunkon meglátogattuk a Tordai-sóbányát. Az UNESCO világörökségi listájára jelölt helyszínen 2 órát töltöttünk el, amely nemcsak nálunk, de világszerte is hatalmas elismerésnek örvend: a National Geographic például a világ top 10 földalatti csodája közé sorolta. Ez a turisztikai látványosság mindannyiótok számára ismert lehet, hiszen a tinédzserek körében népszerű influenszerek napokat, sőt heteket töltöttek a bányában, ezzel is felhívva a figyelmet erre a rendkívüli helyre. A sóbánya ráadásul különböző kulturális rendezvényeknek is otthont ad, hiszen a lenti amfiteátrumnak köszönhetően koncerteket, színházi és opera-előadásokat is tartanak a mélyben. A bányában csónakázni is van lehetőség; mi elég bátrak voltunk, és éltünk ezzel az a lehetőséggel. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Pilán tanár úrnak, aki lelkesen lement minden olyan diákcsoporttal, amelyik ki szerette volna próbálni a földalatti csónakázást, és velünk evezett. Ha felkeltettük az érdeklődéseteket, megnézhetitek a YouTube-on erről a lenyűgöző helyszínről készült videót, amelyet a feltöltése után mindössze 3 óra alatt több mint tízmillióan láttak.
Mielőtt végleg elhagytuk volna Erdélyt, a hazaút felé tartva érintettük a Partium legszebb részeit is.
Először Nagyszalontán jártunk. Itt megnéztük a Csonkatornyot, amely arról nevezetes, hogy itt található Arany János emlékmúzeuma. Azt is megtudtuk, hogy a költő ebben a városban született. Láttuk a szoborparkot is, ahol több híres magyar személyiség szobra áll. Ezután Nagyváradot fedeztük fel: meglátogattuk a várat, amely régen fontos védelmi bástya volt, a városnézés közben pedig rengeteg gyönyörű, szecessziós és barokk épületet csodálhattunk meg. Itt arról is hallhattunk, hogy Nagyvárad a magyar kulturális élet egyik legfontosabb központja volt.
Az utolsó napunk végén fáradtan, de hatalmas élményanyaggal a hátunk mögött indultunk el hazafelé. Ezen a hosszú úton még rengeteg egyéb közös élménnyel gazdagodtunk: a buszon, a helyszíneken és a szálláshelyeken eltöltött vidám percek mind hozzájárultak ahhoz, hogy igazi csapattá kovácsolódjunk. A Határtalanul kirándulás nemcsak egy egyszerű utazás volt, hanem egy életre szóló kaland, amely közelebb hozta hozzánk a magyar múltat. Különösen szép és összekovácsoló élmény volt, hogy a buszon a diákok és a tanárok együtt, közösen imádkoztak. Mindannyian megtapasztaltuk a nemzeti összetartozás érzését, amely a történelmi helyszíneken túl is még közelebb hozott minket egymáshoz és a gyökereinkhez. Reméljük, hogy a jövőben lesz még lehetőségünk hasonlóan csodálatos helyekre eljutni együtt!
Június negyedike a Nemzeti Összetartozás Napja. Ezen a napon arra emlékezünk, hogy a történelem viharai és az országhatárok sem tudják elszakítani egymástól a magyarokat. Éljünk a Kárpát-medencében vagy a világ bármely más pontján: a kultúránk, a nyelvünk és a szívünk összeköt bennünket.
Június 4-e nem csupán egy dátum a történelemkönyvben, és nem is csak a kötelező iskolai megemlékezésekről szól. Ez a nap rólunk szól, a közös gyökereinkről és a kultúránkról, amely összeköt minket. Bár több mint száz évvel ezelőtt határokat húztak közénk, a nyelvünk, a zenénk, a hagyományaink és a barátságaink ma is bizonyítják: a kötelék köztünk, magyarok között szétszakíthatatlan. A Határtalanul kirándulás keretében ezt személyesen is megtapasztalhattuk.
„Percre se feledd, hogy testvéred minden magyar, bárhol is éljen. Összetartásban rejlik csak erő.” (Wass Albert)